2013. január 23., szerda

Virágmanók

Azzal kezdeném, hogy köszönet annak a 100 embernek, aki már tetszikelte a szavazáson a blogomat, hihetetlenül jól esik!!!! Számomra már az is megtiszteltetés lenne, ha az első 50-ben benne lennék, de nem bírom a stresszt, így nem is nézegetem, hogy hogy állnak a többiek.... Jelöltem ám én is, mézeskalácskonyhát és persze szavaztam kifli és levendulára is, mert az a fajta ember vagyok, aki elismeri mások munkáját és ők tényleg nagyon jók.
Sokan kárdezték tőlem, hogy hogyan csinálom, hogy két gyerek mellett ilyenekre is van időm. Na, a válasz egyszerű: minden rosszban van valami jó is. Hogy ez mit jelent? A férjecském sajnos nem dolgozik, így egyre többet ebédelünk a nagyszülőknél, így, hogy itthon van, sokat segít a gyerekek körül, bár néha még őt is nevelnem kell. Gondoltam is, hogy beadom három gyereket egyedül nevelő mindenféle támogatásra, de kétlem, hogy bárki elismeri, hogy a férjem a gyerekem:) Most ugyabár nem dolgozom, így "munkaidőben" elvégezhetem az itthoni teendőket és marad időm, magamra! Nekünk itt vannak a nagyszülők is, akik imádják a lányokat, így ha átmegyünk pl.: enni, ők kiunokázhatják magukat:) Nem vagyok egy mártír Anya. Nem akarok mindent egyedül megoldani, nem zavar, ha nincs minden az élére állítva, vagy ha nem az én főztömtől dagad a család. Nagyon szerencsés vagyok, mert csodálatos családom, barátaim és munkatársaim vannak, akikre mindig számíthatok és akik elviselnek a hülyeségeimmel együtt. Így marad időm kézműveskedni, blogolni, vagy lekvárt főzni... Merthogy megint megpróbálkoztam a narancslekvárral, de mind közül ez lett a legrosszabb! Pedig úgy figyeltem, alapos voltam, kóstoltam stb., erre olyan fanyar lett, hogy nem tudom mikorra fog elfogyni... Az a baj, ha felajánlanám adományként, lecsuknának emberölési kísérlet miatt, azt meg nem akarom, mert a börtönbe szerintem nincs elég süti. Még egy próbát teszek majd, aztán felhagyok a narancslekvár főző karrieremmel....
Na, elég a fecsegésből Anne Shirly, jöjjön a mai blogbejegyzés. Ja, rákkantantam Anne történeteire, rájöttem, hogy rokonlelkek vagyunk és azóta a Világot is szebbnek látom.

Virágmanót már láthatattok tőlem, most megmutatom, hogyan készül. Bevallom, máshol még nem láttam ilyet, így asszem ezt én találtam ki... Olyan ez, mint a C-vitamin feltalálása, vagy az űrutazás, vagy a.... :)
Most a bogáncsvirágot választottam, egyből kettőt. Hogy miért ezt? Megtetszett a sárga pamut fonal, olyan élénk színe van! Találtam a gyűjteményemben egy olyan szalvétát is, amin van pl.: bogáncs virág is, így TV nézés helyett este neki is estem. Először a képkeret lapjára ragasztottam a szalvétát dekupázs ragasztóval. Aztán lefestettem a keretet félig olivazöldre. A pompom elkészítéséhez ezt a módszert választottam:

Készítettem én is fényképeket, de azt nem osztanám meg, mert lejáratnám a telómat....
Aztán a Manók jöttek. A fagolyókra először egy csillag alakú filcdarabot ragasztottam, arra ment a pompom. Végül filcből kivágtam  leveleket, mindent felragasztottam ragasztópisztollyal és kész! Nekem nagyon tetszik, de megmutatom a többit is, így mindenki kiválaszthatja a kedvencét:)
 


 
Íme a többiek:



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése